Amit megtanultam a scrapbookingból
2009. 05. 02. Budaházi Brigitta
Számos hobbival foglalkoztam azelőtt, mielőtt a scrapbook rám talált volna. Mégis, ez a tevékenység az, amelyik a legtöbb "aha-élményt" okozta számomra. S, ki ne tudná felidézni, milyen jó is az, amikor az ember rájön valamire, eltölti az öröm, és felkiált? Ahaaa, hát szóval így van ez? Ezekről a felfedezéseimről írok most cikkemben. Ha ujjbegyre kellene szednem, talán ezt a 10 dolgot emelném ki legelőször.
| 1. Mindenkinek meg van a maga sajátos és egyedi scrapbook stílusa akár tud róla, akár még nem Vajon mi a közös Medveczky Ilonában, Tina Turnerben és Victor Vasarely-ben? Medveczky Ilona korát meghazudtolóan elegáns és arisztokratikus minden helyzetben, Tina Turner a rock nagymamájaként ismert amerikai énekes, Victor Vasarely pedig az optikai trükkökkel és zseniális grafikai megoldásairól ismert grafikus, festő. Maga a stílus nem egy megfoghatatlan valami. Csak gondoljunk kedvenc scrapbook dizájnerük valamelyik munkájára! Ha elég közelről és alaposan figyeljük meg alkotásait, bizonyára fel fogjuk fedezni, hogy azt amit mi csodálunk, nem más, mint bizonyos elmek és megoldások következetes használata és ismétlése. Ahhoz hogy megtudhassuk nekünk milyen stílusunk van, hívjuk össze a barátainkat. Mutassunk meg egymás mellett 6-8 legfrissebb oldalunkat és kérjük meg őket, hogy mondják el, mely elemeket használunk újra és újra! Jegyezzük fel ezeket! Azok az elemek és technikák, amelyeket következetesen és ismételten használunk, definiálják scrapbook stílusunkat. Azért ismételjük őket, mert szeretjük őket. |
| 2. Ha legalább annyi időt fordítanék a napi események írásbeli rögzítésére, mint amennyit a hozzávalók és a fotók rendezgetésére, mindig lenne miről írnom az oldalaimon Épp a minap történt velem, hogy kisfiam egy nagyon kedves mondatot mondott. Ma reggel el szerettem volna mondani az apukájának, de nem jutott eszembe, hogy pontosan milyen szavakat használt. Amikor elhangzott, gondoltam rá, hogy felírom, de mégsem tettem, így ma ketten kellett, hogy összehozzuk, még jó, hogy ő is emlékezett rá. Ha valamilyen módot találunk rá, akár szövegszerkesztő segítségével, akár egy közönséges napló formájában, hogy beírhassuk gyorsan, amit nem szeretnénk elfelejteni, akkor sokkal könnyebb dolgunk lesz a legközelebbi “fogalmazásunk” megírásakor. Sőt, megmaradnak így az emlékezetes mondások is…. Egyébként Balázs (5 éves) mondata ez volt: “Nem jó dolog a délutáni alvás, mert csak lustálkodunk és ezért kevesebbet tudunk játszani!” |
| 3. Nem minden scrapbook oldalunknak kell mesterműnek lennie Amennyi időt el tudunk tölteni egy-egy oldal elrendezésének megtervezésével, hogy egészen egyedi dizájnt készíthessünk, különleges technikákat alkalmazzunk, szívhez szóló kommentárt írjunk, ezek a tevékenységek olykor fáraszthatják az embert, vagy épp nincs is kapacitásunk, időnk ismét tökéleteset alkotni. Néha én is csak elkészítek egy-egy oldalt, anélkül, hogy különösebben megtervezném, vagy mindent beleadnék. Ekkor jönnek létre az egyszerűbb stílusú oldalaim. Egy-két díszítőelemmel még feldobom, de az ilyen könnyed alkotási folyamat során nem törekszem arra, hogy különösebben komoly dizájnnal kapcsolatos döntéseket hozzak. |
   |
| 4. Nem mindig van szükség bonyolult színkombinációkra Biztos mindegyikünknek vannak olyan kedves fotói, amelyeket szívesen albumoldalba foglalna, de amiatt, hogy a fényképen egymással nem harmonizáló, rikító színek vannak, inkább nem fogunk bele. Csak képzeljük el, amint egy képen két kislány sugdolózik, de egyikük rózsaszín-pirosban, a másik pedig narancssárga-zöldbe van mondjuk öltöztetve? Ezt a nehézséget át lehet hidalni, ha egyszerű naturális színt választunk háttérnek. Ha ilyenkor valamelyik színt választanánk háttérnek, akkor kizárólag azt a színt emelné ki a fotóról, és tekintetünk nem találna nyugvópontot a többi szín miatt. Míg, fordított esetben, ha természetes színű, barna árnyalatú háttérpapíron a tekintet egyből az élénk színeket tartalmazó fotóra irányul. |
| 5. Egy oldalt nem lehet befejezni, csak abbahagyni A scrapbooking hasonló a művészethez, és mint olyan, ha mi be is tartunk bizonyos szabályokat, lehet, hogy egy általunk nagyrabecsült másik scrapbookos pont attól készít jobbnál jobb oldalakat, mert ő pont az ellenkezőjét alkalmazza. Az, hogy mikor van kész egy oldal, arra viszont nincs szabály. Hogy megállapítsam az adott oldalamról, hogy befejeztem-e már, vagy még van mit hozzátenni, arra három módszert ismerek. Az egyik, amit én magam is szoktam alkalmazni akár digitális, akár hagyományos oldalt készítek az az, hogy ha van rá időm, másnap még egyszer megnézem az előző napi munkát. Ilyenkor, tiszta fejjel jönnek új ötletek, amiket van, hogy aztán mégis elvetek, de van, hogy igen is kell még az a kis kiegészítés. A másik módszert akkor alkalmazom, ha valami miatt befejezettnek kell nyilvánítanom valamelyik oldalamat, mondjuk, mert szorít a határidő. Ilyenkor elég az, hogy felállok az asztaltól, és más szögben, messziről figyelem meg a munkámat. Ilyenkor kitűnnek az aránytalanságok a súlyponteltolódások, ilyenkor hunyorított szemmel fel lehet fedezni, hogy valóban ott van-e a fókuszpont, ahová szerettem volna tenni eredetileg, vagy figyelem a tekintetemet, hogy elkalandozik-e, vagy odatapad-e a fókuszpontra. A harmadik módszert én magam még nem alkalmaztam, csak olvastam róla, de nagyon jónak tartom. Faye Morrow Bell a befejezetlen oldalt le szokta fényképezni, és vázlatmódban kinyomtatja. Ezután a fotót ellátja írásos instrukciókkal saját maga számára, hogy hol mit kell javítani. Ez alapján aztán módosítja oldalát, a jegyzetekkel ellátott fotót pedig archiválja, hiszen később is jól jöhet még, más oldalak elkészítésekor. |
| 6. Az egész világ a scrapbookozásra inspirál Amióta scrapbookozom, a való világ tárgyait valahogyan másképp látom. Megindít egy ruha mintája és színkombinációja? Legutóbb egy külföldi utam során megálltam, és csak azért lefényképeztem, mert ezeket a színeket én is ki szeretném próbálni egy oldalamon. Textúrák, reklámfeliratok, hirdetések, könyvborítók mosolyognak rám az utcán, mind-mind egy-egy leendő scrapbook oldalamon való részvételért kiáltanak! Gombok, sosem használt mobildíszek, matricák és fémdíszek - korábbi szerepeik már nem is jutnak eszembe - csak scrapbook kiegészítőt látok bennük. Sima használati tárgyaink lényegülnek át a scrapbook hatására, s végül, ha kreatív hobbiboltba kerülök, az pedig az igazi Kánaán. Szinte bármely háttérpapírt, szalagot, kiegészítőt alkalmasnak találnám a következő oldalamhoz. Tömény inspiráció - ma már ezt is jelenti számunkra, scrapbookosok számára a világ. |
   |
| 7. Nincs szükség minden oldalhoz fényképekre Többször elhangzik, hogy egy emlékoldal csak úgy ér valamit, ha azon saját személyes fénykép is szerepel. Ez nem feltétlenül igaz. Ugyanúgy kifejezheti érzéseinket, illusztrálhatja gondolatainkat egy újságkivágás, vagy kreatív technika, dekupázs is. Vagy mi történik, ha épp nincs a témához illő személyes felvételünk? Lehet, hogy az esküvő előtti készülődésről nincs felvételünk, de barátnőnk megörökítette az egymás mellett sorakozó esküvői ruhákat a szalonban. Miért ne használhatnánk fel ezt a mi oldalunkon is? Használjunk stock fotókat, amelyeket fotográfusok tesznek közzé oldalaikon, de éppúgy megteszik a régi, békebeli felvételek is, ha a bennünk lévő finom érzéseinket legjobban ezekkel tudjuk kifejezni. |
| 8. Csíkok, kockák, virágok és kacskaringók mind-mind megférnek egymás mellett egy oldalon Nem titok mennyire szeretem a mintás háttérpapírokat. Legyen szó akár hagyományos, akár digitális papírokról. Szeretem őket használni és annál élvezetesebb velük dolgozni, minél több fajta papírt tudok ízlésesen elrendezni. Néhány ötlet, hogyan tartsuk meg az egyensúlyt: használjunk egy gyártótól vagy egy dizájnertől származó papírokat. Variáljuk a különböző papírok felhasznált “mennyiségét”: egy nagyon keveset használjunk az egyikből, a másikból egy kicsit többet, míg a harmadikból a legtöbbet. Ne vigyük túlzásba a különböző színek használatát és ügyeljünk a minták nagyságára. Ha csupa nagy mintás papírt használunk, zsúfolt oldalt kapunk, ha csupa apró mintát, akkor pedig egysíkúvá válhat. Nézegessünk lakberendezési magazinokat. A lakberendezésből meríthetünk ötleteket: figyeljük meg, hogy a legjobb hatás kedvéért az ízléses lakószobákban minimum három színt használnak. |
| 9. Még akkor is ha nem tetszik, a kézírásom a scrapbook oldalaim szerves részét képezik A folyóírásomat nem mindig szeretem, mert sokszor nem olyan az írásképem, amely szépen mutat. Kifejlesztettem egy “scrapbook” betűtípust a saját írásomból, de nem mindig azt használom, mert hiszem, hogy a folyóírás az ember személyiségéből megcsillant egy keveset, így jól kiegészítheti az oldalt. Arra is rájöttem, hogy nem kell, hogy feltétlenül hibátlan, kifogástalan külalakal rendlekező szövegeket rakhatok csak bele egy albumba, mert a későbbi generációk számára sokkal fontosabb lesz, hogy eredeti, mint, hogy hibátlan. |
| 10. A jó fotók mindig bámulatossá tesznek egy összeállítást Azok a scrapbook oldalaim, amelyeken még nem alkalmaztam már fotózáskor azokat a szabályokat, amelyeket a scrapbookozás kapcsán tanultam meg, sokkal kevésbé mutatnak jól, mint azok, amelyeken már igen, vagy amelyeket profi fotográfusok által készített fényképek felhasználásával készítettem. A scrapbooking sok, korábban nem ismert tevékenység elsajátítására ösztönöz, s ezek egyike a fotózás. Figyeljük meg a legjobb fotókat, olvassunk utána, hogyan fényképezhetünk még jobban. Nem feltétlenül van szükség a legdrágább gépekre, ha ügyelünk a kompozícióra, a helyes fényviszonyok megválasztására, már sokkal jobb képek készülhetnek, mint előtte. S ezektől az apró trükköktől scrapbook oldalaink is még szebbekké válhatnak. |
| A cikkhez Faye Morrow Bell cikke inspirált (CK) |
Kategória: Legfrissebb, Olvass és alkoss
Kapcsolódó cikkek: Nincs kapcsolódó cikk. |
 |
Tetszett ez a cikk? RSS frissítések Kérj e-mail értesítőt az új cikkekről Regisztrálj és légy mindig naprakész! Iratkozz fel hírlevelünkre! (hamarosan) |
